Zéró:
A helyen ahová
csókjaidtól lemészárolva süllyedek
idővel
pillantásod
arany lesz
s belélegzem ha összetörve ébredem
álom nélkül
mikor éhezem
hogy árnyékba bújjak hirtelen
Eszembe jut ahogy felém jöttek a napok
csendesen
halványult kikopott
aztán elveszett
mosolyom
hova lett (?)
süllyedek
üresen (!)
hogy minden érintésed elveszett
bárcsak elvinnék
a hollók
a lelkemet
felvágott ereimből csak a semmit